Durva adatok láttak napvilágot: ha jól működne az igazságszolgáltatás, minden ötödik EP-képviselőt el kellene ítélni

„Majdnem minden ötödik európai parlamenti képviselő megszegi a szabályokat, de kevesen kerülnek bíróság elé” – írja elemzésében a Faktum, miután a közelmúltban a francia bíróság négy év börtönbüntetésre és öt év politikai eltiltásra ítélte Marine Le Pent az Európai Parlament költségvetési szabályainak megsértése miatt.

Bár most kifejezetten a francia jobboldali politikust támadják emiatt, az Európai Parlamentben történő visszaélések széles körben elterjedtek az elmúlt években, lényegében a teljes politikai spektrumban. Ennek ellenére csak elvétve indulnak büntetőeljárások – és akkor is leginkább jobboldali politikusok ellen. 

A The Times az elmúlt évtizedek tapasztalatait úgy összegezte:

A „visszaélésekre csábító” európai parlamenti rendszer bőkezű juttatásokkal működik. Minden EP-képviselő szabadon alakíthatja ki személyzetét, amelynek tagjai akár havi 30.769 eurót is kereshetnek, feltéve, hogy szolgálataik „a képviselő parlamenti mandátumának gyakorlásához szükséges és azzal közvetlenül összefüggő segítségnyújtásra vonatkoznak”.

Az EP-képviselők egy része ezt úgy értelmezi, hogy az „európai és hazai ügyek” összefolynak, munkatársaik nemcsak Brüsszelben segítik a munkájukat, így a hazai tevékenység is része a parlamenti mandátumuknak. Ezt a laza értelmezést segíti az is, hogy a parlamenti költségek nagy részét a képviselők szabadon költhetik el. A hab a tortán, hogy a napi 350 eurós készpénzes térítés és a havi 4.950 eurós irodabérlés-támogatás mindenféle bizonylat nélkül jár.

Nem meglepő tehát, hogy

A Kövesd a Pénzt weboldal feltárása szerint közülük szinte mindenki megúszta azzal, hogy visszafizette a pénzt. A belső vizsgálatok ugyanis jellemzően már akkor lezárulnak, amikor „szabálytalanságot” észlelnek, és ha a pénz visszakerül, az ügy el sem jut a nyilvánosság elé – nem derül ki, ki és mit követett el.

Miért csak jobboldali képviselők esetében indulnak eljárások?

Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek közben évek óta firtatják, hogy miért csak néhány ügy kerül napvilágra? És miért csak jobboldali képviselők esetében indulnak eljárások, miközben mások csendben rendezhessék az ügyeiket, következmények nélkül?

A The Times szerint az egyetlen ismert kivétel Eva Kaili ügye volt, aki ugyan szintén EP-képviselőként keveredett botrányba, de esetében a bűncselekmények sokkal látványosabbak voltak. „Több százezer euró készpénzt foglaltak le apjánál”, miközben Katarból érkezett kenőpénzek átvételével is megvádolták – így az ügy túlnőtt a szokásos belső eljárás keretein.

Időnként más ismert politikusok neve is felbukkan a szabályszegések kapcsán. François Bayrou volt francia miniszterelnök, aki korábban EP-képviselő is volt, tavaly állt bíróság elé, de végül „felmentették a sikkasztás vádja alól”. Nigel Farage, a brit UKIP egykori vezetője szintén célkeresztbe került, miután „szabálytalanul költötte el” asszisztensi juttatásait – a vád szerint 40.000 eurót.

A legsúlyosabb következménnyel azonban kétségtelenül Marine Le Pen esete járt: a francia politikusnőt egy évtizedes múltra visszatekintő ügyben ítélték el, és amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, politikai karrierjének is vége szakadhat – éppen akkor, amikor a következő francia elnökválasztás egyik legnagyobb esélyesének számít. 

Nyitókép: JULIEN DE ROSA / AFP

***